Levelezésem Dr. Kende Péterrel

From : Vilmos Hollo
Sent : Saturday, May 5, 2007 3:33 PM
To : peter@kende.hu
CC: holl.tronics.computer@hotmail.com
Subject : First contact with. Dr. Péter Kende

Tisztelt Dr. Kende Péter úr!

A nevem Holló Vilmos Ferenc, az utóbbi években Magyarországon velem történtek miatt nagy hatással volt rám az Ön által irt "Védtelen Igazság" című könyv, és a honlapján található cikkei. Szomorú, de azt kell mondanom, hogy menekültem attól a rendszertől –amit most az átkosnak neveznek– amely engem sose bántott, de bántott az a rendszer amelytől jobbat reméltem. A bántalmazásomnak még nincs vége, 2007. május 9-én lesz a következő tárgyalási nap, és talán még elsőfokú ítélet is.

Kérem bocsájtson meg ha alkalmatlankodom, bevallom lehetőséget keresek arra, hogy a velem történtek valahogy a nyilvánosság elé kerüljenek. Könyvében van egy fejezet a 263. oldalon "Pedofília koholt vádjával”, ez az én történetem is.

Kérem olvassa el az ügyem Balaton Balázs úrhoz, és Vanília (Horváth Márta) fórumához irt rövid történetét. Megtisztelne ha érdekelné az ügyem, az itt leírtak csak a jéghegy csúcsa. Az első előzetesbe helyezésemből (2004-03-10-től 2004-09-25-ig) csukló és bordatöréssel kerültem ki. Az ügy teljes anyagát, jegyzőkönyvek, beadványok, indítványok, fellebbezés stb. CD lemezen el tudom juttatni Önhöz. Az én ügyem is a Magyar igazságszolgáltatás egyik - „gyöngyszeme” - szégyene.

Múlt évben már volt egy elsőfokú ítélet: 7. év fegyház, amit a Debreceni Ítélőtábla 2006. június 13-án hatályon kívül helyezett. A második menetben eddig valamivel jobban állok, de még érhet meglepetés. Felmentés esetén 9. és fél hónap előzetesben töltött idővel kellene a hatóságoknak elszámolniuk. Ismervén az itthoni rendszer természetét, korruptságát, nem sok reményt táplálok egy felmentő ítéletre. Kérem jelezzen vissza akkor is, ha nem érdekli az ügyem.

Tisztelettel: Holló Vilmos Ferenc.

Jászladány, 2007. május 5.

Balaton Balázsnak irt levelem tartalma:

Tisztelt Balaton Balázs úr, először is megköszönöm a gyors késedelem nélküli reagálását Vanília, Horváth Márta által Önhöz eljuttatott kérésemre. 2004. márciusában ellenem hamis vádak alapján indított eljárásban egyedül, minden segítség nélkül vívom a harcomat, bevallom kezdek elfáradni. A védelmem teljes mértékben magam látom el, a bíróság által kirendelt védő még halott mellé sem jó, legfeljebb csak arra, hogy feladja a végső kenetet.
Kérem olvassa el az ügyem rövid történetét, de igazán valós képet arra, hogy Magyarországon mit képesek csinálni egy ártatlan emberrel, az ügyirat elolvasása adhat. Olvastam írását, tudom hogy, a Tánczos ügy kapcsán ezt Ön is megtapasztalta. Ha futná az idejéből, hogy átnézze az anyagot nagyon megtisztelne a véleményével, amit szeretnék előre megköszönni.

Az USA-ban évtizedeken keresztül önkéntes alapon, aktívan részt vettem különböző társadalmi tevékenységekben. Az egyik ilyen tevékenység a hátrányos helyzetű családok és gyerekek megsegítése volt. Személyesen, többnyire gyerekeknek szervezett minőségi szabadidős programokban tevékenykedtem. Vállalkozásom Holl-Tronics Computer Co. több száz használt, működőképessé tett számítógépet ajándékozott rászoruló családoknak, karitatív szervezeteknek.

Az informatikai és számítógépes foglalkozásom mellett, évtizedeken keresztül tanultam szociológiát és pszichológiát, e területen terveztem tevékenykedni a technika területéről való nyugdíjba vonulásomat követően. Az élethosszú technikai területen töltött idő után, humánabb tevékenységgel szerettem volna életem még hátramaradt részét eltölteni.

2000. év tavaszán, a szociológia és pszichológia diploma megszerzéséhez szükséges szakdolgozat elkészítése okán jöttem Magyarországra. Szakdolgozatom a rendszerváltás - akkor már több mint 10. éves - magyar társadalomra gyakorolt szociológiai, pszichológiai hatását, és az általa kiváltott változásokat volt hivatott analizálni. Az itthon tartózkodásomat csak egy évre terveztem, mivel budapesti születésű vagyok kezdetben úgy volt, hogy Budapesten telepszem le. Két hónapot töltöttem Budapesten a XV. kerületben ahol születtem, de az életminőségben végbement negatív változásokat nem tudtam megszokni, a zaj, a kosz, a tömegnyomor stb...

Jászladányban van egy házam amit édesapámtól örököltem, az USA-ban is mindig kis településeken éltem, úgy döntöttem Jászladányba költözöm. Egy kis közösségben szerintem feltűnőbbek, jobban megfigyelhetők bizonyos társadalmi változások, sok tekintetben egy nagyváros talán homogénebb. E vonatkozásban szívesen venném mások véleményét is, de Jászladány esetében nem csalatkoztam. A 1980-as évekhez viszonyítva - amikor én évente hazalátogattam – a változás feltűnő, de sajnálatos módon szinte minden tekintetben negatív tendenciát mutat.

Nagyon aggasztónak találtam a gyermekek és úgy általában a fiatalok helyzetét, ezt nem anyagi, hanem inkább szocializálódási szempontból értem. A családon belül, de még a közösségekben is feudális felfogás uralkodik. Döbbenten tapasztaltam, hogy főleg a gyerekek vonatkozásában milyen nagy a kiszolgáltatottság, hogy mennyire nem érvényesülnek az alapvető emberi jogok, mint a szabad mozgás, szabad választás és véleménynyilvánítás joga. Az általam megismert családokban is az ököljog törvényét tapasztaltam, az erősebb parancsol, utasít és dönt. Amit itthon Magyarországon találtam nem más, mint családi és közösségi diktatúra!
A rendszer jellemét nem a neve határozza meg, hanem a társadalmat alkotó egyének emberi tulajdonságai, Jókait idézném: „Minden vallás jó, ha az ember is az!”

Annak aki, mint én is 32. évet élt egy többnyire nyitott és alapjában a családon belül is demokratikus társadalomban, nehéz az itthoni állapotokat elfogadni. Azt, hogy én pontosan mit tapasztaltam itthon az elmúlt több, mint hat évben hosszadalmas lenne leírni. A közéletet és az internetes fórumokat figyelve azonban örömmel tapasztalom, hogy egyre többen figyelnek fel a társadalmat károsító problémákra. Nagyon fontos megemlíteni az igazságszolgáltatásban történő visszásságokat, bírói visszaéléseket, amik most életemben először, tragikus formában engem is személyesen érintenek.

Jászladányról már 2000-ben az a vélemény alakult ki bennem, hogy minden ami rossz a világban, az itt ebben a közösségben megtalálható. Tökéletes kutatóárok, laboratórium, és nem csak egy kezdő önjelölt szociológus/pszichológusnak. Bevallom az itteni körülmények kihívásnak számítottak, mint ahogy az ellenem indított "boszorkányper" is, a végén már két okom is volt maradni. Az itthoni állapotokat tekintve, - kiváltképpen az igazságszolgáltatást - azoknak volt igazuk akik a kezdettől azt tanácsolták, hogy „amilyen gyorsan csak tudok húzzak el innen.” Sajnos nekik volt igazuk, de én túl naiv voltam, ártatlanságom tudatában bíztam az igazságszolgáltatásban. Tanulhattam volna több korábbi kételyes bírósági ítéletekből,
és abból az egyre növekvő közvéleményből, hogy ebben az országban abból csinálhatnak bűnöst akiből ők - „a hatalom” - akarnak. Idéznék egy másik mondást is: „Ahol megvan az akarat a büntetésre, ott lesz bizonyíték is.”

2001. elején úgy döntöttem, hogy még egy évet maradok és megpróbálom bevonni magam a közéletbe, próbáltam hasznossá tenni magam azon a területen ahol a problémákat észleltem. 2001. tavaszán a helyi általános iskola igazgatója beleegyezésével, egy ingyenes angol szakkört indítottam a községi könyvtárban. A szakkört a községi művelődésházban szerettem volna tartani, mert a könyvtár csak 17:00. óráig tart nyitva, a gyerekek pedig későbbig szerettek volna maradni. A művelődésház vezetősége már a kezdettől fogva akadékoskodott, ott már folyamatban volt egy fizető angol nyelvtanfolyam, gondolom az általam tervezett angol szakkör konkurenciát jelentett volna. Az elsőbbségi és fontossági sorrendnek nagy jelentősége van önző és kulturálatlan emberek között, kisebb közösségekben azt szinte foggal és körömmel védik. Az idő múltával ezt egyre jobban a saját bőrömön tapasztaltam, semmi nem volt szent amivel népszerűségemnek árthattak, vagy tevékenységemben akadályozhattak.

A szakkör a 2001. iskolaév végével a nyári szünet kezdetével leállt. Ez azért volt furcsa számomra, mert a gyerekek már korábban arra kértek, hogy ne álljon le a szakkör a nyári szünetre, hiszen a tanítási szünetben így még több idejük jutna a szakkörre. Szinte úgy tűnt, hogy valaki közbenjárására lett leállítva, később olyan magyarázatot hallottam, hogy a kővetkező iskolaévben a 4-dik osztálytól az iskolában is lesz angol nyelvoktatás, és így nincs szükség a szakkörre. A szakkör indításakor ez figyelembe volt véve, az iskolaigazgató ezen okból hirdette meg a 3-dik osztályosoknak, mint előkészítés a következő évre. Természetesen a szakkör minden korosztály számára elérhető volt. Mint később kiderült, a szakkör megszüntetése mögött a helyi családsegítő szolgálat akkori vezetője Baginé Gavaldik Lívia állt, mint ahogy a 2003. októberében indított szakkör leállítása mögött is. Nem hiszem, hogy a gyerekek vagy az érdekelt felek kívánságát bárki figyelembe vette.

A 2001. évi nyári szünetben tevékenységemet áthelyeztem a helyi futballpályára, a gyerekek focizás iránti érdeklődését látván, jelenlétem mindennapivá vált. Úgy éreztem, hogy a fiatalabbaknak egy felnőtt jelenléte biztonságérzetet jelentett a számukra. Nem egy gyerek mondta: csak akkor marad ha én is a pályán vagyok. Idővel a szülők is tudomást szereztek rólam azáltal, hogy a gyerekek otthon beszéltek rólam, vagy úgy, hogy a gyerekét kísérő szülővel a pályán találkoztam. Főleg a 10. év alatti gyerekek szülei tudván, hogy én minden nap a pályán vagyok, rendszeresen engedték a gyerekeiket az edzésekre, azzal a feltétellel: csak akkor maradhatnak ha én is ott vagyok. Bevallom ez a bizalom nagyon jól esett, és ilyen bizalommal soha nem élnék vissza. Idővel a Horváth gyerekek is csak akkor lettek a pályára engedve, amikor én is ott voltam.

Ez az idillikus hangulat nem tartott sokáig, népszerűségem szemet szúrt a pálya gondnoknőjének és fiának, aki a futball szakosztály vezetője. Engem és a gyerekeket is megpróbáltak elűzni a pályáról, - semmi keresnivalóm nincs ottan, menjek máshová focizni és vigyem a bandámat is – mondták nekem. A „banda” alatt pedig a gyerekeket értették. Tudattam velük, hogy a végére járok annak, - a polgármesternél, aki egyben a jászladányi sportegyesület elnöke - hogy jogunkban áll e az önkormányzati sportlétesítményt használni. Megjegyeztem: nehogy már elvegyék az egyedüli sportolási lehetőséget a gyerekektől. Nem minden fiatal akart a szakosztály keretén belül sportolni. Dankó István polgármester az általam előadott panaszra pozitív válasz adott: „használhatjuk a pályát”, ez természetesen nem tettszett az említett személyeknek, nem igazán lettem népszerűbb a szemükben. Ezen előzményeket követően indult be, a személyem lejáratását szolgáló pletyka. 2002. év tavaszán a gyerekektől hallottam vissza, hogy a gondnoknő és fia „buzi”, buzeráns” és „meleg” jelzőkkel illet. A gyerekek mondták vissza, hogy amikor jöttek hozzám focizni, akkor Panni néni – Jánosi Gyuláné - azt kérdezte tőlük - „na mi van, mentek ahhoz a buzeránshoz focizni?” Jászladányban ilyen tiszteletlenül beszél egy felnőtt egy másik felnőttről, kiskorú gyerekek előtt. Hogyan tanuljanak a gyerekek tiszteletet, amikor a felnőttek sem viseltetnek tiszteletet egymás iránt?

A történtek nem tántorítottak el és terjesztői nem érték el amit szerettek volna, hogy eltűnjek a pályáról. Nem tehettek mást még jobban rákapcsoltak, 2002. őszére a gyerekek visszajelzése szerint, már "pedofil" minősítést kaptam, előléptettek! 2003. év tavaszán a serdülő és ifi csapat edzője – Bakos László, aki garázdaságért többször büntetett személy, az USA-ban gyerekek közelébe sem engednék, nemhogy edzőjük lehetne – úgy 15. gyerek előtt azt mondta nekem, hogy: „te a pálya mögötti emelvényhez viszed a gyerekeket szoptatni, de majd én leállítalak, minden nap kijövök és téged foglak megszoptatni”. Amikor a polgármesternél panaszt tettem és megkérdeztem, hogy hogyan lehet egy ilyen személy a serdülő és ifi csapat edzője, azt a választ kaptam: „mit tudnák csinálni, nincs jobb!” Az esettel kapcsolatosan a polgármesteren kívül még panaszt tettem, a község jegyzőjénél és a helyi rendőrőrs parancsnokánál, becsületsértésért tehetek feljelentést..mondták. Nem feljelentésekkel vagy esetleges bírósági eljárásokkal akartam megoldani a problémát. Azt szerettem volna, hogy egy hatósági személy világosítsa fel a szóban forgó személyeket, hogy amit csinálnak az BTK-ba ütköző cselekmény és tanácsolják, hogy álljanak le vele. Persze semmi érdemleges nem történt, az említett Bakos László még évekig volt a serdülő és ifi csapat edzője, - na de ha nem volt jobb!

Az évek folyamán megtanultam ezzel az aljassággal élni, az USA-ban hasonló tevékenységeimért köszönetet, elismerést kaptam. Az irodám a különböző szociális és karitatív polgári szervezetektől kapott elismerésekkel, köszönetekkel volt kitapétázva. Sajnos a Magyar ismerten szkeptikus és irigy fajta, nehezen türi mások sikereit, erre sok történelmi példát tudnák felhozni. A híres Magyarok többsége nem a hazájában kapta meg elismertségét. Talán igaz a mondás: „Nem lehet senki próféta a saját hazájában.” Az igazsághoz tartozik az, hogy se felnőtt, se gyerek nem igazán figyelt oda ezekre a népszerűségem tönkretételére irányuló pletykákra, feltételezésékre. Jóakaróim rákapcsoltak, később már olyan feltételezések kaptak lábra, hogy én meztelenül fényképezek gyerekeket és a képeket az interneten terjesztem.

2003. év július 23-án két rendőrnyomozó jelent meg a lakásomon házkutatási parancs nélkül tudtomra adva, hogy névtelen bejelentés alapján jöttek vizsgálódni, mert állítólag hozzám több kk. gyermek jár, fiúk és lányok vegyesen. A bejelentő szerint feltételezhetően, én a gyerekekről meztelen fényképeket és videó felvételeket készítek. A házkutatási parancs hiánya ellenére beinvitáltam a nyomozókat, hogy vizsgálódhassanak. Megmutattam az USA-bóI hozott és itthon készült fényképeket és mindent amit a számítógépeimen látni akartak. Nem találtak semmi olyat ami vizsgálódásuk célja volt, tiltott pornográf felvételek. Ez nagy csalódást okozhatott a jóakaróimnak.

A problémát nem ezek az emberek okozták nekem, nem tudtak fogást nyerni rajtam, egyenes úton senki nem lett volna képes bajt okozni nekem. Ha ebben az országban az igazságszolgáltatás korrekten működne, akkor a média által kirafinált aljas személyek nem tudták volna a hatóságokat a cinkosaikká tenni. De mondhatnánk úgy is, hogy a hatóságok nem váltak volna a mocsadék cinkosaivá. A problémát egy sokgyerekes (12. gyerek) anya - Horváth Józsefné, Katona Ibolya – okozta, aki nem tudta elviselni, hogy a vele fennálló kb. 4. hónapig tartó intim kapcsolatot, velem és gyerekeivel szemben tanúsított kiszámíthatatlan és zsarnoki viselkedése miatt megszakítottam. Másfél éves időszakban Horváthnénak, több mint 200. ezer forintot adtam a gyerekekkel kapcsolatos kiadásokra, aminek bizonyítottan kb. csak a fele lett a gyerekekre költve. Több vitánk volt a pénzekkel kapcsolatosan is, a végén mindig Ő sértődött meg, ilyenkor egy ideig még az udvarra sem engedte ki a gyerekeket. Megpróbáltam kemény lenni és kikötöttem, hogy az a pénz ami nem arra lesz költve amire adtam, vissza kell adni. A sorozatos viták és problémák miatt tudtára adtam, hogy csak baráti kapcsolatot vagyok hajlandó fenntartani vele, de azt is csak a gyerekek miatt, mert nem szeretném ha azt hinnék, hogy cserben hagytam őket. Abban az időben a 12. gyerekből 8. gyerek volt kiskorú, ebből 5. gyerek 10. éven aluli beleértve egy lány unokát. A gyerekek nagyon ragaszkodtak hozzám, hiszen én voltam az egyedüli kapcsolatuk a külvilággal, az óvodán és az iskolán kívül. Sajnálatos tény az, hogy a 21-dik században Jászladányban nagyon sok gyereknek ez a sorsa, a gyerekek nagy része gyakorlatilag „rabosítva” van, szerény eszközeimmel ezen próbáltam változtatni.

Horváthnéval 2002. március végével szakadt meg az említett intim kapcsolat, miután az barátira fokozódott én továbbra is átjártam a családhoz, és a gyerekek is alkalmanként átjöttek hozzám. Mivel Horváthék közvetlen a futballpálya mellett laknak, a gyerekekkel rendszeres napi kapcsolatban álltam, kivéve amikor Horváthnénak rossz hangulata volt és nem engedte ki őket. Ezek a gyerekek kb. 300. négyzetméteren élték le az életük nagy részét, a gáton szánkózni vagy kiserdőben barangolni - ami a házuktól kb. 300-400. méterre van - nem voltak addig, amíg én 2001. év nyarán meg nem jelentem az életükben. Milyen szülő az aki megrabolja gyerekeit a gyermekkori élményektől, vagyis nem teremt lehetőséget maradandó gyermekkori élmények szerzésére? Jászladányban nem a Horváth család az egyedüli család, ahol a gyerekek inger és élményszegény körülmények között élnek.

2003. húsvét vasárnapján Horváthné akkor 22. éves Zoltán nevű fiával aki mellesleg soha nem volt oda értem, talán mert korom ellenére jobban fociztam mint Ö, vagy mert féltékenyen nézte testvérei hozzám való ragaszkodását. Foci meccs kapcsán vitánk támadt, vagyis nem tudta elviselni, hogy miután beálltam az ellentétes csapatba amiben egy emberrel kevesebb volt, mint az övében 1:3-ról 5:3-ra fordítottunk. Elkezdett hisztizni, majd az én labdámat messze berúgta az akácosba. A labda teljes erőből történő elrúgása bevett szokása volt, ha nem a kedve szerint alakult a foci meccs. Egy évvel korábban egy ilyen elrúgásból kifolyólag másfél centis repedés keletkezett a futball labdámon. Nagy mellénnyel kijelentette, hogy ne sírjak majd kifizeti, de kijelentése csak ígéret maradt, mint oly sok más is. A labda elrúgására kijelentettem: mára élég a fociból, amúgy is már sötétedett, Zoli erősködött, hogy nincs még a mécs lejátszva, - nem tűrhette ha vesztesen kellett távozni - én mondtam a részemről le van, ötös volt meccs, holnap lejátsszuk a visszavágót. Ekkor rákezdett, hogy kapjam be, amerikai geci stb... én az évekre visszamenő viselkedésére utalva azt mondtam: Zoli te idegbeteg vagy, kezeltetni kellene magad. Azt is mondtam: ha megtanulsz kulturáltan viselkedni, akkor újra fogok veled focizni. 2003. novemberig nem is fociztam H. Zoltánnal. A későbbiekben, öccse Viktor unszolására november vége felé kibékültem vele.

2003. húsvét hétfőjén, a Zolival történt incidenst követő napon Horváthnéval kenyértörésre került sor. Húsvét hétfőn amikor a családhoz átmentem locsolni, Andrea, Zoltán nővére olyan kérdést tett fel nekem ami arra utalt mintha én bizalmaskodtam, fogdostam volna a fiatalabb leány testvéreit. Én tudtam, hogy ez visszavágás volt amiért Zolit leidegbetegeztem. Jászladányban semmi sem marad megtorlatlanul, ezt megtanultam az évék folyamán. A két fiatalabb lány – Dorottya akkor 10. és Orsolya 13. éves volt - is jelen volt, amikor átmentem Horváthékhoz locsolni, így őket is meglocsoltam. A lányok és Horváthné sem akkor, sem később nem vádolt olyasmivel amiről Andrea beszélt. Én viszont a már a több, mint két éve tartó pletykák miatt nagyon érzékeny lettem az ilyen fajta utalásokra, feltételezésekre. Főleg akkor ha az úgymond barátnak hitt személyektől jön. A Horváth gyerekek több mint másfél éven keresztül jártak át hozzám, akkor is mindig egy vagy két idősebb fiú testvér – Viktor és Gergő - kíséretében. A gyerekek nagyon szerettek nálam lenni, gondolom ez nem így lett volna akkor, ha nálam őket szexuális zaklatások érik.

Mint említettem a család a pálya mellett lakik, a pályáról és az iskolából is hallottak a rólam terjesztett pletykákról, mégis engedték, hogy a gyerekek átjárjanak hozzám, a pályán velem játszanak, és Ibolya az anya szemrebbenés nélkül elfogadta az általam nyújtott anyagi segítséget. Most, hogy Zoltán önérzetébe vágtam -az is csak az után történt, hogy tisztelet-lenül, szemtelenül beszélt velem- én beteges hajlamú pedofil lettem. Igaz, hogy a családból ilyesmivel sem akkor, sem az elkövetkező évben senki nem vádolt meg. Én akkor ott határozottan kijelentettem, hogy abba házba többet be nem teszem a lábam, és ennek az ígéretnek eleget is tettem. Ibolya a gyerekek közvetítésével sokszor próbált békülni.

2003. húsvétját kővetően egészen a 2004. március 10-i letartóztatásomig a gyerekekkel kapcsolatban álltam, de a kapcsolat főleg a pályára szorítkozott, hozzám már nem hívtam őket, egyedül Viktor volt akit nem bántam ha néha átjött. A két lányt -akinek molesztálásával később megvádoltak- ha találkoztunk, nem egy alkalommal kísértem haza az iskolától vagy a vasút-állomástól. Mivel a lányok molesztálását 2001. decembere és 2002. nyara közötti időpontra tették -az időpontot többször változtatták- felmerül annak kérdése, hogy molesztálásuk ellenére miért jártak továbbra is át hozzám egészen 2003. tavaszáig? És ha annyira félnek tőlem mint ahogy azt a bíróságon vallották, miért fociztak és játszottak velem a pályán még 2003. húsvétját követően is? Ez csak kis százaléka a bizonyíthatóan meg nem indokolt kérdéseknek, nem is említve az ellentmondásokat, de akadt egy Szolnok megyei bíró Dr. Pongrácz Zsolt személyében, aki mind ezen semmi bizonyítékok ellenére 7. év fegyház büntetést mért ki rám.

Még röviden megpróbálom leírni az ügy klimaxát, hogy hogyan és miért került sor a letartóztatásomra. Horváthné részéről a vádat bosszú és alkalom szülte, amihez tulajdonképpen őt én segítettem hozzá. A helyi Családsegítő Szolgálat vezetőjének Baginé Gavaldik Líviának, de talán a szolgálat több munkatársának szemében is szálka voltam. A letartóztatásomat megelőzően már több mint egy éve kapcsolatban álltam a szolgálattal, sok roma családdal van kapcsolatom, aminek többsége hátrányos helyzetű. Természetemből fakadóan, körülményeimhez képest segítek ahol szükségét látom, így tettem és teszem a mai napig is. Ezek nem közvetlen pénzbeli segítségek, arra vigyázok mert tudom, hogy a pénz nem a megszabott rendeltetésére lenne fordítva. Ilyesmibe már az USA-ban is volt alkalmam tapasztalatot szerezni. Olyan esetben amikor kp. felhasználására volt szükség én vettem meg a szükséges eszközt, pl. gyerekeknek tanszereket, ruhaneműt, kerékpár vagy háztartási gép alkatrészek, gyógyszer, tetű irtó, télen tüzelő szükség esetén élelmiszer stb.

A segítség másik formája, a háztartáshoz tartozó eszközök általam elvégzett javítása. Vannak, főleg roma gyerekek akik szűkös időkben - ez főleg a téli időszakban amikor alig van, vagy egyáltalán nincs munka lehetőség - szinte rendszeresen nálam étkeztek. Természetesen a családsegítő Baginéja szerint, legalább is az én esetemben ennek megvannak a maga veszélyei. Gondolom, szerinte ez gyerek szex élelemért és édességért formájában ölt testet, ugyanis azzal is megvádolt, hogy én édeséggel csábítom és választom el érzelmileg a gyerekeket a szüleiktől, és ezt a szülők szerinte megelégelték. Érdekes, hogy egy ilyen szülőt sem nevezett meg, na de Pongrácz bíró úrnak ez így is bőven elég volt az ítélethez.

Itt megemlíteném, hogy az említett általam nyújtott segítség Baginé jóvoltából 2004. márciusától, az előzetesben töltött idő miatt 9. és fél hónapig teljesen szünetelt, és kb. jó másfél évig pedig nagyon szűkösen ment, mert 2006. októberéig nekem havi 20. ezer forintból kellett gazdálkodnom amit a pesti rokonok biztosítottak. Az ellenem indított eljárás miatt lezárult az USA-i bankszámlám, amihez a mai napi nem tudok addig hozzáférni, amíg vissza nem utazok az USA-ba. Az egyedüli szerencsém, hogy a nyugdíjjárulékom folyósítását sikerült elintéznem, de a jó Pongrácz Zsolt bíró úr jóvoltából azt is csak 8. hónap késéssel. Kérem segítsenek ezeken a gazembereken elégtételt vennem!

A családsegítővel és Baginéval folytatnám, Baginé már ugrásra készen várt, ez feltűnő ahogy az ügyet az első pillanattól kezelte, és a jegyzőkönyvbe vett vallomásai hangvételéből. Ez nem volt "csak a kötelességemet tettem" akció, célja az elpusztításom volt és a mai napig is ugyan az! Baginé tisztában van azzal, hogy milyen büntetési tétellel jár az ha valakit ilyesmivel vádolnak meg, és hogy milyen nehéz szinte lehetetlen egy ilyen vád markából szabadulni. Baginé szerintem megvolt győződve, hogy engem ebben a községben többet az életben nem fognak látni. Ha ezt valaki mással teszi be is jött volna neki, de engem nem ismert, pedig a vallomásában olyasmiket állít rólam, amit még akkor sem tudna ha egész nap együtt lennénk az ágyban.

2004. február 3-án az egyik roma család gyerekei - nyugodtan hívhatom a családot a barátaimnak, mert ők végig kitartottak mellettem- nálam töltötték az éjszakát. Ők nem az egyedüliek akik az eljárás előtt, és később az eljárás egész folyamata alatt a mai napin néha a házamban töltik az éjszakát. Nekem sem bíróság, sem bíró de főképpen egy Baginé nem fogja megszabni, hogy szülői engedéllyel egy vagy több gyerek nálam tölthesse az éjszakát. Ezt kereken kijelentettem a bíróságon is, kijelentettem azt is, hogy ezt a továbbiakban ne tehessem meg vissza kell tenniük a ketrecbe. Ebben az országban túl sok embernek van anyuci és apuci komplexusa, nevelgetni próbálnak mindenkit, holott többnyire az ő esetükben lenne szükséges a megnevelés.
Szóval az említett gyerekek (1. fiú, 2. lány) nálam töltötték az éjszakát amivel másnap, a családsegítő által szervezett szabadidő foglalkozáson (gyöngyfűző) a gyerekek eldicsekedtek, hogy "tegnap éjjel Vili bácsinál aludtunk". Na erre beindult a "náci" gépezet, Kirohantak a családhoz, hogy figyelmeztessék a szülőket az ilyesminek a veszélyeire, mivel Baginé szerint az alapelv az, hogy "a gyerek otthon töltse az éjszakát a szüleivel, mert ez szülő-gyerek kapcsolat elhidegüléséhez vezethet". Ma ne már!, ha ez egy vagy akár több éjszakai nem otthon alvás után bekövetkezik, nem hiszem hogy ott bármikor, bármilyen normális szülő-gyermek kapcsolat létezett. Az USA-ban barátok korosztálytól független egymásnál alvása megszokott dolog, az én lányom (most 40. éves) egy hónapban minimum egyszer valamelyik barátjánál - természetesen szülői felügyelettel - töltötte az éjszakát, a közbeeső héten pedig egy vagy több barátja aludt nálunk. Soha nem éreztem, hogy a lányom az alkalmi máshol alvások miatt érzelmileg eltávolodott volna tőlem.

Szóval Baginé kiszaladt a szülőkhöz, a szülők pedig elmondták nekem, hogy Baginé szinte megtiltotta nekik, hogy a gyerekeik máshol tölthessék az éjszakát. Itt megemlíteném, hogy a családsegítőnél tudtak a rólam terjesztett pletykákról, sőt az én kapcsolatomnak Kántor Sándornak beszéltem is róla. Mint már említettem, a rólam terjesztett pletykák miatt kissé érzékennyé váltam, főleg olyan esetekben amikor a úgy éreztem, hogy a velem szembeni bizalmat befolyásolják. Vártam, hogy lenyugodjak és 2004. február 6-án bementem a családsegítő szolgálathoz, hogy megtudjam van e olyan jogszabály amely tiltja egy kiskorú szülői engedéllyel történő másnál alvását és, hogy ezt akkor is kifogásolta volna Baginé ha a gyerekek nem nálam, hanem pld. Jóska bácsiéknál töltötték volna az éjszakát. Feltűnő volt az, hogy a felhajtás személyem ellen irányúlt.

Egyenes választ nem kaptam csak annyit, hogy amit csinálok az nem normális, na de ki vagy mi számít ebben a nem normális világban normálisnak? További kérdésemre azt is tudatta velem Baginé, hogy a futballpályán a gyerekekkel történő focizásom sem tekinthető normálisnak. Baginé szerint én csak a gyerekek társaságát keresem, felnőttekkel csak konfliktusaim vannak, és ez ugyancsak nem tekinthető normális viselkedésnek. Biztos vagyok abban, hogy én több száz olyan fényképet tudok mutatni amin felnőttek társaságában vagyok látható. Na de hát - mondaná a magát több alkalommal szakértőnek minősítő Mészáros ügyész úr - a mai technikával ez könnyen megoldható, és milyen igaza van. Valószínűsíthetően, szabadidőmben digitális technikával több száz fényképet manipuláltam arra az esetre, amikor gyerekmolesztálással fognak megvádolni, akkor én felnőtt kapcsolatokat tudjak bizonyítani. Lebukás esetén nem egyszerűbb lett volna, csak lelépni az országból?

Baginéval a vitánk úgy ért véget, hogy megígérte ő majd végére jár a dolgoknak és annak, hogy én gyerekeket meztelenül fényképezgetek, és ha szükségesnek ítéli, akkor feljelentést fog tenni ellenem. Válaszom az volt: nagyon örülök neki, mert én már jászberényi Rendőrkapitányságon is jártam szorgalmazva - vizsgálják ki, hogy van e valóságalapja a rólam terjesztett pletykáknak.
Ekkor visszaemlékeztem a Horváthnéval történt incidensre, Baginénak azt tanácsoltam kezdje velük, ők talán tudnak neki segíteni. Szóval ez adta Horváthnénak a lehetőséget a bosszúállásra, ezt én próbatételre szántam, ha kiállja, az adott szavam ellenére, még ki is békültem volna vele. Életszerű az, hogy ha én a Horváthéknál sáros vagyok odairányítom Baginét? Feltűnően Horváthnéban megvolt a bosszúvágy, a két év békülni nem akarásom feltűnően arról győzte meg, hogy nincs vissza út, Baginé megjelenésével pedig a bosszú lehetősége adva volt. Több mint két év alatt elég jól kiismertem Horváthnét, a kiszámíthatatlan és zsarnoki természete miatt történt a szakítás, hogy képes legyen arra amit tett, soha nem gondoltam volna. Hajlandó volt bűntársává tenni két érzelmileg labilis lányát, és később hónapokra rá -szerintem külső (Baginé) tanácsra - ami biztos, biztos alapon az akkor még csak 7. éves Barbara nevű unokáját. Barbara Horváth Andrea lánya, Andrea pedig H. Zoltán nővére. Ez az a Horváth Andrea, aki Zoltán vélt sérelméért, 2003. húsvét hétfőjén, hogy engem helyre tegyen a korábban leírt kérdéssel, utalással vágott vissza, ezzel elindítván a jelenleg is tartó halálos körforgást.

Ha rágondolok az okozott kárra, az érintett személyek számára - akik főleg gyerekek voltak - és arra, hogy milyen előnyöktől, élményektől rabolták meg őket felelőtlen gonosz személyek, és ebben a hatalom is cinkosként, bűntársként működött közre. Aki engem ismer mind csodálkozik, de még én magam is, hogy hogyan éltem túl mind ezt ép elmével.

Csatolva küldök jó néhány fényképet, a képek nagyrészt a házamban vagy az udvaron készültek, ezek talán némi fogalmat adnak Önnek, hogy milyen tevékenységeket folytatok a gyerekekkel.

Kérem ne legyen túl kritikus a fogalmazási, nyelvtani és helyesírási hibák vonatkozásában.

Tisztelettel: Holló Vilmos Ferenc

*************************

Tisztelt Kende Péter Úr!


Nagyon köszönöm a gyors reagálását, és a hajlandóságát az ügyem iratainak átolvasására, esetleges tanulmányozására. Az ügy még folyamatban van, 2007-05-09. szerda a kővetkező tárgyalási nap. Mint már azt említettem, ez a táblabíróság által elrendelt második eljárás az ügyben.

Az ügy anyagát 2. CD lemezre rögzítettem, a szerkesztett szöveges dokumentumok MS Word formátumban, Open Office szerkesztő programmal készültek. A szkenneld dokumentumok, jegyzőkönyvek, végzések, kézzel írott levelezések stb., JPG formátumban lettek rögzítve.

Nem hiszem, hogy Önnek problémája lenne a megnyitásukkal, de ha mégis, kérem tudassa velem. A CD-2. lemezen pár száz fénykép is található, ezek talán fogalmat adnak Önnek a közösségben folytatott tevékenységeimről.

Csatolva küldöm az egyik barátom, talán orvosi mulasztás, hanyagság okán elhunyt feleségének Kökény Erzsébet ügyével kapcsolatos dokumentumokat. Az Ön egyik általam olvasott könyve: „Mik vagytok ti, Istenek?” hasonló témákkal foglalkozik. Megtisztelne a Kökény üggyel kapcsolatos véleményével, esetleges tanácsaival és, hogy véleménye szerint lehetséges-e tovább vinni az ügyet.

Remélem nem éltem vissza türelmével, már eddig is nagyra értékelem az Önnel teremtett kapcsolatot. Számomra nagy megtiszteltetés lenne, ha ez a kapcsolat hosszabb távon is létjogosultságot nyerne.

Maradok tisztelettel: ______________________________________
Holló Vilmos Ferenc

Jászladány, 2007. május 7.

Elérhetőségeim: 5055. Jászladány, Nagydabi út 22.
Telefon, mobil: 30-273-8984

E-mail address: vilmos.hollo@hotmail.com
holl.tronics.computer@hotmail.com

**************************

From : Vilmos Hollo
Sent: Monday, May 7, 2007 4:39 PM
To: peter@kende.hu
CC: vilmos.hollo@hotmaill.com, holl.tronics.computer@hotmail.com
Subject: Re. ügy anyag küldése


Tisztelt Kende úr!

A mai napon 2007-05-07. ajánlott postai küldeményként, elküldtem Önnek az említett ügyem anyagát. A levélben 2. drb. CD lemez található néhány csatolt dokumentummal, és egy rövid kísérő levéllel.

Ha nem veszi tolakodásnak megkérném, hogy adja meg a telefonszámát.

Az én elérhetőségeim: 5055. Jászladány, Nagydabi út 22. Telefon: 06-30-273-9884.

Nem tudom milyen okból, de az Ön e-mail-jében az ékezetes betűk kontroll kódjai jelennek meg, csak az egyik internetes könyv-kereskedéstől kapok hasonló e- maileket. Szeretném kitalálni, mi lehet az oka ennek.

Ui. a JNSZ Megyei bíróság hatályon kívül helyezett ítéletét és a perbeszédet, a "JNSZ Megyei Bíróság, jegyzőkönyvek" mappában "Jegyzőkönyv, 2006-02-13" almappában találja meg. Érdekes olvasmány, aljasul kivitelezett ítélet! A Debreceni ítélőtábla végzését az azonos nevű mappában, Bf.I.274-2006-10, Dr. Balla Lajos táblabíró végzése" nevű mappában találja meg.

Túl szövevényessé vált az ügy, helyi lejárató pletykákkal indult, a családsegítő talán riválist (konkurenciát) vélt látni bennem. Közben az ügy odáig fajult, oly nagy az okozott anyagi és erkölcsi kár, hogy igazolják mind ezt, az ügyészségnek és a bíróságnak muszáj nyerni! Egy ilyen szituációban nekem vagy bárki másnak, milyen esélye lehet? Lehetséges, hogy ez az új eljárás is csak egy színjáték lenne?..mint Tánczos Gábor, vagy sok más ügy.

Most zárom soraim, maradok tisztelettel.....Holló Vilmos.

Jászladány, 2007. május 8.

*************************

Re: Reastablish contact
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com)
Sent: Sun 08/05/07 5:49 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)

if) Hetényi Kórház Ambuláns Security scan upon download kezelőlap Hematológia, 2007-07-31.JPG (43.1 KB), 8.B.439-2006-26, page 01.JPG (38.0 KB), 8.B.439-2006-26, page 02.JPG (45.9 KB), 8.B.439-2006-26, page 03.JPG (49.3 KB), 8.B.439-2006-26, page 04.JPG (39.8 KB), 8.B.439-2006-26, page 05.JPG (48.2 KB), 8.B.439-2006-26, page 06.JPG (44.9 KB), 8.B.439-2006-26, page 07 JPG (45.9 KB), 8.B.439-2006-26, page 08.JPG (39.8 KB), 8.B.439-2006-26, page 09.JPG (47.5 KB), 8.B.439-2006-26, page 10 JPG (45.9 KB), 8.B.439-2006-26, page 11.JPG (28.5 KB), 8.B.439-2006-26, page 12.JPG (14.6 KB), E-mail to Galambosné phych, 2007-04- 25 & 2007-05-02a.JPG (50.3 KB), E-mail to Galambosné phych, 2007-04-25 & 2007-05-02b.JPG (43.6 KB), Galambosné pszich. szakértő levele, 2007-05-18.JPG (36.2 KB), Dr. Galambosné, 2007-07-01-a.JPG (21.0 KB), Dr. Galambosné, 2007-07-01b.JPG (44.4 KB), Dr. Galambosné, 2007-07-01c.JPG (37.7 KB)

Tisztelt Dr. Kende Péter úr!

A 2007-05-08. napján Ön által küldött e-mailt követőleg, semmi hírt nem kaptam Öntől az ügyem vonatkozásában. A 2007-05-09. napján megtartott tárgyaláson egy újabb elnapolás történt, az új tárgyalási nap 2007- 09-10. Az elnapolás a pszichológus szakértői vélemény el nem készülte miatt történt.

Megjegyzem, hogy a "szakértő" ennél jobban nem is tévedhetett, ezt én tudom a legjobban. Borzalmas arra gondolni, hogy hány ártatlan embert ítélhettek el már eddig ilyen "okkult" tudományok közé sorolandó szakvélemény alapján. A tragikus az, hogy a 21-dik században az igazságszolgáltató rendszer áltudományokat használ "validitásra", ítéleteinek igazolására.

Tisztelt Kende úr, remélem nem adta fel az ügyem felkarolását, Ön az utolsó reményem arra, hogy a velem szemben magánszemélyek és a rendszer által elkövetett aljasságok nyilvánosságot nyerjenek. Az ügyem ugyancsak fényt vethet a nagy számban kirendelt védők és szakértők "inkompetenciájára, felelőtlenségére".

Van egy újabb személyemet érintő tényező is, az év elején kezdődő hát és mellkas fájdalmaim állandósultak, júniusra annyira felerősödtek, hogy már mozdulni sem tudtam a fájdalomtól, végül is kénytelen voltam orvoshoz fordulni. A lefolytatott laboratóriumi, hematológiai vizsgálatok felvetették az MM (myeloma multiplex), vagy SLE (systemic lupus erythematosus) lehetőségét.

A főorvosi konzíliumon felvetették a debreceni kórházba történő beutalásom szükségességét, a tervezett kezdeti időtartam 2. hét. Debreceni egyetemen működik egy kutató csoport, amely "autoimmun" betegségekre specializálódott. Hát nincs elég bajom, még ez is hozzájött.

Tisztelt Kende úr, ha továbbra is érdekelné az ügyem, a sorsom, szeretnék személyesen találkozni Önnel. Van személygépkocsim igy én is felkereshetném Önt, a probléma a gyógyszerekkel van amit szednem kell és az, hogy 10-15 percnél hosszabb ideig nem tudok ülni. Néhány napra, egy hétvégére én szeretném meghívni Önt ide Jászladányra, természetesen az utazás és az itt tartózkodás költségeit én állom. Kérem tudassa velem van e erre lehetőség.

Biztos vagyok abban, hogy Önnek is élményt nyújtana az itteni közösség részbeni megismerése. Nekem széleskörű kapcsolataim vannak romákkal, magyarokkal egyaránt. Egy ilyen látogatás az én személyiségem megismerését is elősegítené, nem csak azt hallaná amit én mondok magamról, hanem amit a közösség gondol rólam.

Az említett látogatás a következő tárgyalási napot (2007-09-10.) megelőzően lenne hasznos lebonyolítani, szerintem ez alkalommal ítélethozatalra számíthatok. Engem már semmi bizonyítékok alapján 7. év fegyházra elítéltek, Ön tudja azt legjobban, hogy manapság Magyar honban minden megtörténhet.

Köszönöm türelmét, kérem ne hagyjon magamra, túl könnyű lenne a gazemberek győzelme, de egyedül már nem tudok az egész rendszer ellen harcolni annak ellenére, hogy eddig elég jól álltam a sarat.

Csatolva küldöm az utolsó bírósági jegyzőkönyv (2007-05-09), a szakértői vélemény, a szakértőnek írt e-mail és arra a szakértő által írt válasz, és a hematológiai vizsgálati lelet egy másolatát. Ha a másolatok minősége nem kielégítő kérem jelezze, nyomtatott formában elküldöm levélben.

Türelmetlenül várom válaszát, maradok tisztelettel....Holló Vilmos.

Jászladány, 2007. augusztus 6.

*************************

From: Willie Hollo [mailto:holl.tronics.computer@hotmail.com]
Sent: Wednesday, August 15, 2007 11:52 PM
To: peter@kende.hu Cc: Vilmos Hollo
Subject: RE: reastablish contact-2

Tisztelt Dr. Kende Péter úr!

2007. aug. 5-én küldött e-mailre nem kaptam választ, kérem ne hagyjon bizonytalanságban legalább tudassa velem, hogy megkapta-e a levelemet.

Ha továbbiakban nem érdekelné az ügyem, kérem legyen őszinte velem, remélem ennyit elvárhatok Öntől.

Őszintén bevallom, nagy csalódás lenne számomra ha Ön is cserben hagyna, de nem ez lenne az első eset.

Az én esetem példaértékű lehet arra nézve, hogy aljas, becstelen személyek (kerülöm a rájuk nem illő „ember” kifejezést) számára a jelenlegi rendszer milyen könnyűvé teszi, egy becsületben leélt 60. év bemocskolását, tönkretételét. A rendszer pedig, cinkosként melléjük állt!

Most zárom levelem, remélhetően a mielőbbi válaszáig.

Tisztelettel....Holló Vilmos. Jászladány, 2007-08-15.

*************************

Re: válasz 2007-08-28-i e-mailre
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com) >
Sent: Sat 09/01/07 5:12 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)


Tisztelt Kende úr!
Várt levelét megkaptam amiben Ön egy újabb feladattal látott el, mégpedig azzal, hogy4 "győzzem meg, úgymond bizonyítsam", hogy a vádakból semmi sem igaz. Ön a Bogdány József esetét hozta fel példának, igaz: az Ön könnyű helyzetének megemlítésével, az üggyel kapcsolatban.

Nagyon érdekes lenne tudni, hogy BJ. nevelt lánya Csilla beismerő vallomása vagy "pálfordulása" előtt, BJ. hogyan tudta volna meggyőzni Önt -mert az elsőfokú bíróságot nem sikerült- az ártatlanságáról, vagy a vádak alaptalanságáról?.

Tisztelt Kende úr!
Bevezetőmet nem kötözködésnek szántam, mint azt Ön is jól tudja, hogy az ilyen szexuális bűncselekményekkel való vádaskodásokkal szemben a legnehezebb, szinte lehetetlen a védekezés.

Egy gyilkossággal vádolt személy könnyebb helyzetben van, csak azt kell bizonyítania, hogy az elkövetés időpontjában máshol tartózkodott. Hogyan is védekezhet bárki olyan vádbeli időmeghatározással szemben mint: "2002. évfolyamán - közelebbről meg nem határozható időpontban" - sehogy!

Egy kerékpárlopási ügyben, de talán semmilyen más bűnügyben sem emelnének vádat ilyen időmeghatározás alapján.

Tiszteit Kende úr, ártatlanságom bizonyítására nincs "korona tanú" - kivéve a múltam, az életvitelem. Nincs tanú arra, hogy nem követtem el a vádban foglaltakat, de sincs tanú arra sem, hogy elkövettem. Nem találja furcsának azt, hogy a "sértettek" mindig együtt voltak l-vagy-2 idősebb fiútestvér kíséretében, de ennek ellenére én közel 2. évig képes voltam úgy molesztálni őket, hogy egyik "sértett" sem tudott a másik molesztálásáról, a tényét nem is említették meg egymásnak, és a fiútestvérek sem észleltek semmit az egészből.

Higgyen nekem: nem volt mit észlelni. Bevallom szeretek gyerekekkel foglalkozni, tanítani.

Bevallom, hogy az Ön által említett "fogást" az Ön segítségével reméltem megtalálni, vagy olyan valamit az üggyel kapcsolattal amit eddig még nem láttam, vagy amire még nem gondoltam.

Én már a 4-dik éve állom a sarat azokkal szemben, akik engem valószínűleg "nagy vadnak" néznek, kétszer szabadultam ki a karmaik közül, magam erejéből segítség nélkül. Félő az, hogy ezt soha nem bocsájtsák meg nekem, felmentésem esetén fejek hullanának, nem is említve a kártérítést a 9. és fél hónapért.

Tisztelt Kende úr, nem kívánom tovább szapulni a szót, amit eddig írtam tudom nem sokat segít az ártatlanságom bizonyításában. Az ügy és annak lélektana sokkal bonyolultabb annál, hogy azt néhány mondatban érthetővé lehetne tenni. Ha Ön valóban megszeretné találni benne az igazságot vagy a fogást, csak arra tudom kérni, hogy olvassa el figyelmesen a vallomásokat, és azokra általam írt beadványokat, analíziseket.

Számomra könnyebb lenne az ha Ön tenne fel kérdéseket nekem, hiszen Ön tudja mi az ami esetleg mellettem vagy ellenem szólna. Konkrét bizonyítékok hiányában pedig nem marad más, mint egy személyben vagy ügybe vetett "hit".

Nem válaszolt a személyes találkozásra/meghívásra tett ajánlatomra, kérésemre, egy Jászladányra történő látogatás fogalmat adna Önnek abban, hogy egy "pedofilhoz" nem úgy viszonyulnak az emberek, mint ahogy hozzám viszonyulnak.

Egy pedofilt nem kérnek arra a szülők, hogy vigyázzon a gyerekeikre amíg ők a hagymába mennek dolgozni. Az elmúlt napokban 5-7 gyerekre kértek, hogy vigyázzak, de az egészségi állapotom miatt nem tudtam vállalni. Most, hogy egy kicsit jobban vagyok, a mai napra 2007-09-02. elvállaltam 5. gyereket. A gyerekek kora 3-és-ll. év között van, ez az én becsületem bizonyítéka, nem az ami a vádban foglaltatott.

Most zárom soraim ugyanis az idő 2007-09-02. hajnali 1:15, és ma még "babysittelek", majd küldök néhány képet.

*************************

From: Vilmos Hollo [vilmos.hollo@hotmail.com]
Sent: Monday, September 10, 2007 9:14 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)
Subject: (No Subject)

Tisztelt Kende úr!

Remélem nem neheztelt meg az előző levelemben írtak miatt, de lehetséges, hogy nem lesz alkalmam az igazam bizonyítására, és a rendszer által ellenem elkövetett aljasságok nyilvánosságra hozatalára. Az utolsó tétel az, amiben Ön a segíthetett volna.

Múlt hét csütörtökön megkaptam a csontvelő-vizsgálat eredményét: "myeloma multiplex." 2007. sept. 13-án kell befeküdnöm a Szolnoki Hetényi Géza Kórház hematológia osztályára.

A csont-fájdalmaim olyan erősek, hogy már járni is alig tudok. A mai napi, 2007-09-10. bírósági tárgyaláson nem is tudtam megjelenni. Kértem a Jászberényi Városi Bíróságot a folytatólagos tárgyalás, előre meg nem határozott időre történő elnapolására.

2007-09-12 szerda este még a lakásomon leszek, kérem tegye meg, hogy addig válaszol az e-mailre.

Az ártatlanságomat illetően: kérem higgyen nekem.

Tisztelettel: Holló Vilmos. Jászladány, 2007. 09. 10.

*************************

Re: Kapcsolat ujrafelvétel‏
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com)
Sent: Wed 1/06/10 12:19 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)


Tisztelt Kende Úr!

Talán még emlékszik rám, a nevem Holló Vilmos és ha a jegyzeteimben bízhatok, akkor először 2007. május 5-kén vettem fel Önnel a kapcsolatot. Az utolsó e-mailt, mielőtt kemoterápiás kezelésre befeküdtem a szolnoki Hetényi kórházba, 2007. szeptember 10-én küldtem Önnek amire nem kaptam választ.

Remélem nem neheztel meg mivel Önnek itt kötelezettsége nincsen, de csalódást okozott, hogy meg sem próbálta megtudni, mi is történt velem, mi lett a sorsom. Bevallom, könyveit olvasva úgy ítéltem meg Önt, hogy ezt megtenné. Hiszen hány olyan embert ismerünk, aki egy időben a magyar "igazságszolgáltatás gyilkos hálójában" és egy gyógyíthatatlan betegség markában vergődik? A kérdés itt csak az, hogy melyik végez velem elsőnek!

Talán még emlékszik a kapcsolatfelvétel oka, egy bosszúból történt hamis gyermekmolesztálási vád alapján ellenem indított büntetőeljárás volt, amiben az Ön véleményét és esetleges jóindulatából eredő segítségét kértem.

Első fokon a JNSZM-i bíróság 7. év fegyházbüntetésre ítélt, amit a Debreceni Ítélőtábla megalapozatlanság okán hatályon kívül helyezett, és elrendelte az elsőfokú eljárás megismétlését.

A megismételt eljárás 2009. október 27-én egy újabb elmarasztaló ítélettel fejeződött be. Az ítélet ez alkalommal 6. év fegyházra mérséklődött, "gondolom ez az elmúlt években tanúsított jó magaviseletem miatt történt". Elnézést a szarkazmusért, ez néha segít.

A megismételt eljárás folyamán a vádlók még több ellentmondásba és hazugságba keveredtek, tanúk és hangfelvétel cáfolta az egyik "sértett" állításait, de ez mind nem számított. Ujszászi Zoltánné bíró kijelentette, hogy a "sértettek és azok jogi képviselői" - szüleik - szavahihetősége nem vonható kétségbe.

Ha a bűnösség bizonyítására nincs minden kétséget kizáró tárgyi bizonyíték vagy hiteles szemtanú, akkor nincs másra szükség mint a vád érdekeit szolgáló tanúkat szavahihetőnek minősíteni, ebben az esetben bármit is mond a "vádlott", az csak hazugság lehet! A pszichológus szakértői vélemény pedig a maga tudománytalanságában, csak hab a tortán.

Nem szándékozom hosszabbra nyújtani ezt az e-mailt, azt szeretném Öntől megtudni, hogy hajlandó lenne-e átnézni a megismételt eljárás anyagát, és véleményt/tanácsot vagy esetleges segítséget nyújtani a másodfokra való felkészülésre.

Tisztelt Kende úr!... tisztában vagyok azzal, hogy a szexuális bűncselekménnyel - főleg ha az áldozatok/sértettek gyermekek- megvádolt személy mellé állni, vagy védelmét vállalni nem hálás feladat. Ugyanakkor a szexuális bűncselekménnyel való vádaskodás az, amivel aljas indítékokból - szerelmi/válási vagy egyéb bosszú, gyermekelhelyezés stb. - a legtöbb visszaélést követik el. Szinte reszkírmentes, hallott már Ön olyan esetről ahol, ha a vád nem bizonyosodott be a vádlót felelősségre vonták? Mi történt a Bogdány ügyben a felbujtó nagymamával?, vagy a 2000. évi "Pécsi pedofil" ügyben az édesapa ellen feljelentést tett nagymamával?

Tisztelt Kende úr, kérem jelezzen vissza akár igen/nem érdekli Önt az ügyem további sorsa. Még nincs veszve semmi hiszen "Perry Mason" is sokszor mondta, hogy: "az ügyet majd másodfokon nyerjük meg".

Az egészségi állapotomról röviden annyit, hogy 2008. júliusban átestem egy csontvelő transzplantáción, ennek ellenére az állapotom változó. Ez a betegség progresszív, a transzplantáció lelassította a plazmasejt szaporodását, de ez bármikor újra felgyorsulhat és előbb vagy utóbb fel is fog. A legnagyobb veszélyt a fertőzések jelentik, szinte havonta átesek valamilyen felső-légúti fertőzésen. A karácsonyi ünnepeket is átbetegeskedtem, több mint egy hétig feküdtem lázasan. A H1N1 vírussal történő fertőzés pedig végzetes lenne, szerencsére eddig elkerült.

Most elbúcsúzom, remélem felveszi velem a kapcsolatot, nagy szükségem lenne, ha más nem az erkölcsi támogatására. Félek, hogy nem lesz elég időm tisztára mosni a becsületemet, és a családi nevet.

Kérem legalább az "ítélet indoklást" olvassa el, el sem tudom hinni, hogy az abban foglaltak alapján bárkit ellehet ítélni, ráadásul 6. év fegyházra.

Olvastam az "Elorzott Igazság" című könyvét is, abban reménykedek, hogy győzelem esetén az egyik könyvébe, mint példa eset talán az én ügyem is belekerülhet.


Maradok tisztelettel.........Holló Vilmos.


http://sn104w.snt104.mail.live.com/default.aspx

*************************

RE: kapcsolat ujrafelvétel‏
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com)
Sent: Tue 1/12/10 6:39 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)


Tisztelt Kende úr!

Köszönöm, hogy válaszolt, éppen újra-küldtem az e-mailt amikor megláttam az Ön válaszát, remélem nem vesz tolakodónak.

Kirendelt ügyvédem van, vagyis volt, mert a jászberényi ügyvéd nem vállalta, hogy a szolnoki Megyei Bíróságon ellássa a védelmem. A bíróság majd kirendel egy másikat, a kirendelt védő amúgy is csak halottkísérőnek jó. Ketten váltották egymást, de szinte megszólalni sem mertek, nehogy a bíró megharagudjon rájuk. A fogadottról sincs jó véleményem, az alapeljárásban megpróbáltam, teljesen passzív volt, menesztettem!

Amúgy is azt vallom, hogy csak a bűnős fogad ügyvédet és köt vádalkut, egy jó védőt, egy sztárügyvédet pedig anyagilag nem engedhetek meg magamnak. Jelenleg a felebezés írott változatán, és az "ítélet indoklás" analizálásán dolgozok.

Mivel az ügy anyaga túlságosan terjedelmes ahhoz, hogy azt e-mailben küldjem el, ha Önnek megfelel, akkor úgy mint azt az alapeljárásban tettem, az ügy anyagát CD-re írva postai úton fogom elküldeni Önnek.

Most búcsúzom, mert a gyógyszertől amit szednem kell már kábult vagyok, ahogy elkészül a CD postázni fogom.


Maradok tisztelettel.........Holló Vilmos.


http://sn104w.snt104.mail.live.com/default.aspx

*************************

Ügyirat postázása‏
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com)
Sent: Mon 1/18/10 6:24 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)


Tisztelt Kende úr!

A mai napon postáztam Önnek az alapeljárás, és a megismételt eljárás perbeszédének és ítéletindoklásának nyomtatott változatát. Arra gondoltam, hogy így könnyebb lesz Önnek az ügyirat áttekintése. Az alap és megismételt eljárás teljes anyagát, egy CD-DVD lemezen fogom hamarosan postázni Önnek.

Nagyon szeretnék Önnel egy kicsit hosszabban beszélgetni, ami persze telefonon túl költséges, de ha van telepített Skype a számítógépén, vagy ha hajlandó lenne az internetről telepíteni, akkor ingyenesen korlátlan ideig lehetséges a beszélgetés. Kérem jelezzen vissza ha megkapta a küldeményt, és akkor is ha már véleményt alkotott az üggyel kapcsolatosan.

Elkezdtem megszerkeszteni a fellebbezési indoklást, amihez az Ön esetleges véleménye/tanácsa nagy segítség lenne. Az alapfokú ítéletindoklásra 102. oldalas beadványt nyújtottam be a Debreceni Ítélőtáblának, aminek főbb pontjaival a tábla egyetértett.

Mint azt majd az ügyirat tanulmányozása során Ön is látni fogja, a megismételt eljárásban a "sértetteknek" minősített "rágalmazók" még több ellentmondásba, vagyis hazugságba keveredtek. Nem is említve az esetenkénti életszerűtlen indoklást, magyarázatot. Gondolom, remélem az ügyirat tanulmányozása után lesznek hozzám feltett kérdései, a legfontosabbra már most válaszolok: én soha nem zaklattam szexuálisan egyetlen gyermeket, beleértve az ügyben megnevezett Horváth gyerekeket sem!

Gondolja, ha én valóban gyermekmolesztáló lennék itt maradtam, vagy megmaradhattam volna ebben a községben? A betegségem miatt ladányi rokonság hiányában pedig, teljesen barátokra és ismerősökre vagyok utalva. Többnyire gyerekek intézik a bolti vásárlásokat, segítenek a ház körül, minden hétvégén 2-3. gyerek jön át hozzám és alszanak nálam. Gondolja, hogy a szülők bizalma teljesen alaptalan?

Ebben az ügyben is, mint ahogy több más ügyben is - ezt Ön tudja legjobban - nem az ártatlanság vagy bűnösség kérdése a fontos, hanem, hogy a hatalom kerüljön ki győztesen. Ők nem veszíthetnek, nem: presztízsből, nem: mert 9-és fél hónapot előzetesben töltöttem, ahol a bv. felügyelők tudatosan lehetővé tették a megaláztatásomat és bántalmazásomat..... és még sorolhatnám.
Jelenleg a Kulcsár ügyről írt könyvét a - Nesze neked igazság - olvasom, az előző könyveiben írtakból is csodálom a bátorságát és azt a munkát és kutatást amit belefektetett. A munkája azért is tisztelendő és figyelemre méltó, mert ez Magyarországon történik. Ebben az országban a hatalmak nem voltak hozzászokva - és feltűnően most sem veszik jónéven - az őket támadó nyílt kritikákhoz, na de idővel hozzá kell, hogy szokjanak!

Remélhetőleg többen fogják követni az Ön példáját, mert egyedül a nyilvánosság az amitől a diktatúrák tartanak/félnek. Én itt gondolok az Ön által is idézett Kossuth mondásra.

Most elköszönök, remélem az Ön jóvoltából némi segítséget kaphatok ahhoz, hogy az ügyem ne a mocsadék győzelmével fejeződjön be.

Kérem tudassa ha plusz információra lenne szüksége.


Tisztelettel.......Holló Vilmos


http://sn104w.snt104.mail.live.com/default.aspx

*************************

DVD postázása‏
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com)
Sent: Sun 1/24/10 5:08 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)


Tisztelt Kende úr!

A pénteki napon (2010-01-22) postáztam azt a DVD lemezt, amely tartalmazza a teljes ügyiratot. A lemezen van egy „élmény fotók gyerekekkel” című mappa, ez a felét sem teszi ki azoknak a fényképeknek, amiket a 2000. évi hazajövetelem óta készítettem. Nem is említve a videó felvételeket.

Az ok amiért ezt a figyelmébe ajánlnám, hogy engem a vádlók úgy állítottak be mint aki kerüli, nem keresi a felnőttek társaságát - Lenning szerint, többek között ez is jellemző egy pedofilra. Kérdem én Öntől, lehetséges ilyen nagyszámú gyerekkel, mint az a fotók által is megítélhető, igen gyakori kapcsolat anélkül, hogy nem lenne szükség a szülőkkel, felnőttekkel a kapcsolattartás? Nem hiszem, hogy egyszeri "jónapotra" rám bízná egy szülő is a gyermekét, nem beszélve nálam alvás engedélyezéséről.

Életemben nem vádoltak ilyen sokszor, mint mióta Magyarországon, Jászladányban vagyok, olyasmivel, amiben maguk a vádlók a vétkesek. Valóban igaz a közmondás: „Ki mint él, úgy ítél.” vagy „Mindenki magából indul ki.”

Tisztelt Kende úr, nem tudom, hogy milyen figyelmet szentel a magyarországi „pedofil” ügyeknek, de a jelenben is folyamatban van néhány. Ha megfigyelte mindre egy jellemző, 100% elítéltség. Az elmarasztaláshoz elegendő egy kb. 2-3. óra alatt hevenyészve elvégzett egyszeri „szakértői vélemény”, ami sablonszerűen minden esetben így szól: „a sértett által elmondottak élményszerűek, tehát valószínűleg megtörtént eseményeket mondott el.” Szeretném tudni mi az Ön véleménye a fentiek vonatkozásában.

A kérdés itt az, hogy mik az „élményszerű” elmondás kritériumai, ami élményszerűnek tűnik nekem, nem biztos, hogy élményszerűnek fog tűnni Önnek vagy más személyeknek. A médiában és saját környezetünkben is nap-mint-nap hallunk hazugságokról, becsapott emberekről, akik valaki elmondását élményszerűnek vélték és ráfizettek. Persze mondhatnánk, hogy valószínűleg ezek közül egy sem volt pszichológus szakértő. Amúgy egy pszichológus soha nem vallaná be, hogy becsapták vagy, hogy tévedett. Emberismeretet még az egyetemen sem lehet könyvből tanulni, csak gyanakvást és általánosságokat. Tény az, hogy gyanakvó embert kevésbé lehet rászedni, de gyanakvása és az ebből fakadó előítéletei miatt emberismeretből megbukna.

A pszichológia a XIX. század végén, Wilhelm Wundt munkásságának köszönhetően a filozófiából - okkult tudomány mint, a teológia, asztronómia - kelt önálló életre. A XX. század elején Freud - és kortársai Jung, Adler, Ferenczi stb. - a mai napig nem bizonyított és kontraversszol elméletei - pszichoanalitika, tudattalan, libidó - tették ismerté, a tudatlanok számára népszerűvé. A pszichológia nem "egzakt" tudomány, és mégis emberéleteket tesznek tönkre általa, az igazságszolgáltatásban és a pszichiátria területén is.

A témával kapcsolatos link: http//www.emberijogok.hu/visszaelesek.htm

A pszichológia/pszichiátria témával, és az e területen alkalmazott tesztekkel kapcsolatban még ajánlanám Szendi Gábor klinikai szakpszichológus home-lapját. Szendi Gábor: Scientia poetica, Rorschach teszt, A pszichiátria kettős funkciójáról és még több érdekes írása.

Tisztelt Kende úr, nem azt állítom, hogy a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények nem léteznek, része az emberiség történetének, mint a gyilkosság, lopás, prostitúció stb. A tragédia az ahogy az e fajta bűncselekményeket - és mint Ön is írt róluk, más fajtákat is - kezelik, veszélyes előítéletekkel és jelentős inkompetenciával. A jelenlegi magyarországi pedofil hisztéria, és az igazságszolgáltatásra jellemző élőítéletesség, felületesség és gyakorlatlanság, az USA-i 1980-as évek pedofil boszorkányüldözési pereit idézi.

Az USA-ban a 1980-as években sok ártatlan embert ítéltek sok év börtönre - esetenként több mint 50. évre - csupán pszichológusi/pszichiáteri vélemény alapján. Ez a trend akkor állt le amikor már neves szakembereknek - pszichológus/pszichiáter és jogász - is feltűntek bizonyos visszásságok. Volt egy olyan eset amiben 45. elítéltből 19-nek eltörölte a büntetését a fellebbviteli bíróság. Azóta az USA-ban szigorúbb előírások szabályozzák a pszichológiai vizsgálatok menetét, és ami lényeges, hogy minden vizsgálat videóra rögzített, így annak folyamata és technikája védelem szakértői és a bíróság által is ellenőrizhető.

Témával kapcsolatos link: http//www.rickross.com/reference/fals_memories/

Én kérvényeztem a pszichológiai vizsgálat hangrögzítését, de legalább azt, hogy a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat írásban rögzítsék, és azt a védelem számára beszerezhetővé tegyék. A DVD lemezen majd olvashatja a pszichológus szakértő e kérésemre irányuló válaszát, a bíróság több más kérésemet is beleértve, még válaszra se méltatott. Magyarországon az elv, nem tájékoztatni, sötétben tartani és ködösíteni ahol csak lehet, így könnyebb manipulálni a manipulálhatót. Mint azt sok példa, az enyémet is beleértve bizonyítja, hogy milyen tökéletesen szolgálja a hatalom érdekeit.

A pszichológia a maga tudománytalanságában is ezt a célt szolgálja, ha nincs minden kétséget kizáró perdöntő tárgyi bizonyíték vagy tanú, akkor a pszichológusi véleményt minősítik azzá. Mint elvont tudományt kedvelem a pszichológiát, filozófiát, sokat olvastam a különböző vallások történetéről, de ezek a tudományok többnyire csak hiten alapulnak, a "hit" pedig nem tudomány! A pszichológiával 17. éves koromban kezdtem foglalkozni, mint ahogy azt egy nagy gondolkodó - kapásból nem jut eszembe a neve - mondta, hogy megismerjem önmagam. A pszichológia lelki segítségre, támasznyújtásra hívatott és nem a múlt vagy a jövő prediktivitására, azt „sarlatánok és sámánok” teszik és az ennek minősülő pszichológusok!

Mint ahogy azt Ön is látni fogja - ha elolvassa a pszichológusi „szakvéleményeket” - és talán elcsodálkozik, hogy hogyan tehet egy egyetemet végzett, önmagát szakértőnek valló személy olyan kijelentést egy általa vizsgált személlyel kapcsolatosan, hogy az "5-6. évvel korábban „nagy valószínűséggel annak idején sem voltak, de most sem befolyásolhatók, legalábbis olyan mértékben nem, amely a szavahihetőségüket megkérdőjelezné”. Megjegyezendő, hogy a szakértő ezt gyerekekként csupán 2.5 órai vizsgálattal állapította meg, amiből valószínűleg több mint egy órát a tesztek elvégzésével töltöttek. Nagyszerű, hogy ilyen isteni tehetséggel megáldott szakértők állnak az igazságszolgáltatás rendelkezésére, de miért nem tesztelték - többszöri indítványomra sem - az én szavahihetőségemet? Érthető a taktika, ha a vádlók szavahihetősége nem megkérdőjelezhető, akkor minden amit én mondtam csakis hazugság lehet, szóval bűnös!

A kérdésem itt az lenne, hogy ha én mint kívülálló, a vád szerinti befolyásolással bírtam 4. leánygyermek esetében - mert állítólag a Tálas Dóra is az én befolyásomra, kérésemre (a kérés is befolyás?) nem mondta el a szüleinek, hogy mire akartam rábeszélni Őt - akkor a gyermeki kiszolgáltatottságuknál fogva, a szülőknek milyen mértékű befolyásoltságuk lehet a gyerekek felett? A Horváthék esetében pedig egy olyan családról van szó, ahol a családon belüli nagy fokú agresszivitás a mai napig jelen van. Hogyan lehet az, hogy a nagy tudású „szakértő” ezt nem észlelte? sőt, csak a gyerekek elmondására hagyatkozva - akik egy ilyen esetben biztosan nem fogják azt mondani a pszichológusnak, hogy „gázos a helyzet otthon” - megállapította, hogy „a sértettek családi élete - elmondásuk alapján - rendezettnek tűnik”. Milyen szerencsés is az, akinek minden szavát elhiszik, de mikor is vesztettem én el a szavahihetőségemet?

Milyen igazságszolgáltatás az, amiben egy embert minden eszközzel, minden áron bűnösnek akarnak találtatni? Az én esetemben is, mint az elmúlt évek több büntetőeljárásában a fő cél a „mundér becsületének” megvédése, és a hatalom felelősségének elhárítása volt. Ezt nem Önnek, hanem inkább magamnak írom, hiszen ezt Önnél nem igen tudja jobban senki. A magyar bíróságok nem mások, mint a hatalom és az ügyészség „csicskásai”, én ezt tárgyalótermen kívül megmondtam az ügyésznek és a bírónak(nőnek) is.

Tisztelt Kende úr, most már nem fárasztom Önt tovább, elbúcsúzok a következő alkalomig. kérem segítsen a tanácsaival, észrevételeivel. Abban az esetben ha tudna ajánlani valaki mást is aki segítségemre lehetne az ügyben, nagyon megköszönném.
Nagyon szeretnék élőben is találkozni Önnel, vagy legalábbis beszélgetni a korábbi e-mailben említett internet adta lehetőség által.

Maradok tisztelettel.........Holló Vilmos


http://sn104w.snt104.mail.live.com/default.aspx

*************************

Holló ügy, 2010-06-02‏
From: Vilmos Hollo (vilmos.hollo@hotmail.com)
Sent: Wed 6/02/10 5:51 PM
To: Péter Kende (peter@kende.hu)
Cc: Willie Hollo (holl.tronics.computer@hotmail.com)
1 attachment
Fellebbez...doc (5.1 MB)

Tisztelt Kende úr!

Talán még emlékszik rám, januárban elküldtem Önnek az ügyiratot tartalmazó DVD lemezt és néhány nyomtatott dokumentációt.

Én azt reméltem, hogy az Ön által ígért ügyemmel kapcsolatos véleményét, estleges tanácsát még a másodfokú döntés előtt megkapom.

Nagy segítség lett volna ha tudatja velem, hogy jogilag mit lett volna érdemes támadni, mik voltak a gyenge pontok az ítéletben.

Többször terveztem, hogy érdeklődök, de nem akartam tolakodó lenni, na meg az egészségi állapotom is nagyon változó, gyengeség, fájdalmak.

A másodfokú tárgyalás 2010. május 28-án lett megtartva, egészségi állapotom miatt nem voltam jelen. A kirendelt védőmmel telefonon értekeztem, a bíróságnak pedig egy 12. oldalas védelmi beadványt postáztam. A beadvány tartalmát e-mailezem Önnek, kérem véleményezze.

Az ügyem, mint ahogy azt megjósoltam - ismervén a magyar igazságszolgáltatást -
pontosan úgy végződött mint a Tánczos Gábor ügye.

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, a városi bíróságot utasítja az új eljárás lefolytatására. A megismételt eljárásban semmilyen új terhelő bizonyítékot nem tudnak felhozni, de ennek ellenére mégis minden vádpontban bűnösnek találnak.

Az én ügyemben is ugyanez történt, persze van egy nagy különbség az én ügyem, a Tánczos és több más ügy között. A Tánczos ügyben bizonyítottan bűncselekmény történt, hiszen egy kislányt valaki meggyilkolt. Az én ügyemben még bűncselekményre utaló jelek, vagy bizonyítékok sem találhatók!

Mivel az elsőfokú eljárás a városi bíróságon lett lefolytatva, így másod-fokon a megyei bíróság dönt, az a bíróság amelyik egyszer már elmarasztalt.

Még az USA-ban sem hozna ugyanaz a bíróság egy előző döntésével ellenkező döntést, de nem is az a bíróság döntene másodfokon ahol már ugyanazon ügyben elsőfokú döntés született.

Jogosan fennállhat a „conflict of interest” érdek ellentét, elfogultságlehetősége. Persze Magyarországon erre magasról ****, nem törődnek. Mint azt az iratokból Ön is tudja, első fokon 6. év fegyházra ítéltek, na ez másodfokon változott. Másodfokon felmentettek a „szerzői jogok megsértésének vétsége” alól, a 6. év fegyház büntetést pedig 5. év börtönre mérsékelték. Persze ez mind jogi sumákolás, a szerzői jogsértés alól nem bizonyítottság, vagy bűncselekmény hiányában mentettek fel.

A védő valami olyasmit mondott, hogy a bíróság e vádpont tárgyi súlyát elenyészőnek találta, és így nem kívánta használni az ítélkezésben.

Szerintem a támadhatósága miatt ejtette ezt a vádpontot, hiszen az elsőfokú bíróság nem pótolta ki az ítélőtábla által is kiemelt szakértői vizsgálat hiányosságait.

Tisztelt Kende úr, ebbe a bajba a közösség és esetenként egyének iránti segítőkészségem, jót akarásom és néhány személy irigysége, bosszúja juttatott. A kezdettől fogva egyedül vagyok kénytelen küzdeni, a 6. éve tartó küzdelem felőrölt, sajnos érdemleges segítséget sehonnan nem kaptam. Tanúnak védelmembe akik ismernek mind vállalkoztak, ha 100. tanú vallott volna mellettem sem ért volna semmit, a bíróság bűnösnek akart, és annak is ítélt.

Kérem adjon tanácsot, hogyan lehet innen tovább folytatni a harcot?

Rabosításom egyenlő a halálos ítélettel, szinte karanténban élek mégis sorozatos fertőzésekkel küszködök. Az étkezés nagy probléma, szűk az étrendem és az sem mindegy hogyan van elkészítve.

Most nem rabolom tovább az idejét, ha úgy gondolja, hogy érdemesít egy kis segítségre kérem tudassa velem. Amikor megkapom a II. fokú végzést e-mailben elküldöm, ha Ön is úgy akarja.


Tisztelettel........Holló Vilmos

http://sn104w.snt104.mail.live.com/default.aspx

*************************

From: Vilmos Hollo [mailto:vilmos.hollo@hotmail.com]
Sent: Thursday, June 10, 2010 2:58 AM
To: Péter Kende
Cc: Willie Hollo
Subject: Miért én?

Tisztelt Kende úr!

Amióta 2000-ben Magyarországra jöttem több igazságtalanság és csalódás ért, mint egész életemben, beleértve az "átkosban" leélt 24. évet. Az USA-ban a kezdettől fogva jóakaratban és támogatásban részesültem, rosszindulatot ott is főleg a Magyar honfitársaim részéről tapasztaltam. Többnyire irigység és féltékenység által motiváltat.

Az USA-ban sem volt jellemző a honfitársaimra a segítőkészség, vagy az egymás iránti empátia. A fájó az, hogy többnyire azok részéről ért csalódás, akiket sokat segítettem, de a jellemtelenségük miatt le kellett állnom. Mindig elves, következetes személy voltam, ha valaki már negyedszer esik ugyanabba a gödörbe, hiába húzom ki ötödször, újra bele fog esni.

Hazajövetelemet kővetően, főleg a gyerekekkel kapcsolatos negatív tapasztalataim beindították azt a nálam természetes reflexet, hogy cselekedjek és ahol lehet segítsek. Bizonyíthatóan sikeres voltam, ha nem lettem volna az, akkor nem ébresztettem volna irigységet, féltékenységet egyes jászladányi személyekben. A kudarcot vallottakra nem figyelnek oda, legfeljebb örvendeznek és kigúnyolják.

A szégyenletes az, hogy az az intézmény (inkább személy) fordult ellenem - családsegítő szolgálat vezetője - amelyiknek inkább támogatni kellett volna a törekvéseimet. Az USA-ban elismerést és tiszteletet kaptam az ilyen tevékenységeimért. Szomorú de valóban igaz amit itthon oly sokszor mondtak nekem, ez Magyarország és nem az USA.

Itthon még azt is terhemre rótták, hogy a tulajdonomat képző tárgyakat, eszközöket megosztottam másokkal, még a bíró szerint is ezek a csábítás eszközei voltak. Nem egy követendő példaként lett minősítve ebben az önző társadalomban arra, hogy osszuk meg embertársainkkal azt ami nekünk van, és lehetőségeink szerint segítsük egymást.

Amit hazahoztam vagy itthon vásároltam, létesítettem, az elpusztításomra törekvők szerint - beleértve az igazságszolgáltatás intézményét is amely, hogy hibáit fedezze a jászladányi csőcselék cinkosává vált - mind azt a célt szolgálta, hogy a gyerekeket elcsábítsam és őket szexuálisan molesztáljam. Nem lehet az, hogy ezek a személyek talán magukból indulnak ki, a saját jellemüket vetítik ki másokra? Talán igaz az a mondás: "Ki mint él, úgy ítél!" Nem furcsa az, hogy a vád sok év távlatából egy olyan tanút sem tudott produkálni, aki látott volna engem gyerekekkel félreérthető módon viselkedni, pedig a családsegítő vezetője keményen próbálkozott. Az okosak pedig jól tudják, hogy egy "pedofil" sose áll le, ha én az vagyok, kellett volna találni több áldozatot.

Befejezésül azt az itthoni tapasztalatomat szeretném megemlíteni, hogy amióta Magyarországon vagyok mindig úgy érzem magam, mint az aki az ajtó előtt áll kopog és csönget, tudja, hogy otthon vannak, de senki nem nyit ajtót mondván, majd megunja és elmegy!

Szerintem a civilizált viselkedés ilyen esetben az lenne, hogy ha nem is érdekel, vagy nem akarok azzal foglalkozni amiért az ajtómon kopognak, azért én kinyitom az ajtót és azt az ajtóban álló értésére adom.

Kérem Kende úr tegye Ön is ezt, ha úgy érzi nem akar foglalkozni az ügyemmel, hiszen nekem nem tartozik semmivel, legfeljebb csak a saját lelkiismeretének, emberségének, mivel megígérte, hogy tanácsot ad.

Tisztelettel......Holló Vilmos.

*************************

Tisztelt Kende úr!

Talán még emlékszik rám, Holló Vilmos vagyok akit hamis vádak alapján, „szemérem elleni erőszak” - a JNSZ Megyei Bíróság 2006. február 13-án első fokon 7. év fegyházra ítélt. Ezt az ítéletet a Debreceni Ítélőtábla 2006. június 13-án megalapozatlannak, és döntésre alkalmatlannak találta. A megismételt eljárást a Jászberényi Városi Bíróság folytatta le, az eljárás eredménye „predictable” volt. Az elmúlt években, csak a nyilvánosságra hozott esetek alapján ítélve, lefolytatott büntető-eljárások bizonyítják, hogy ha a rendszer összefog akkor ebből a darálóból nincs menekvés. A rendszer pedig bizonyítottan összefog, „a gazemberek mindig összetartanak!”

A megismételt eljárás folyamán, nemhogy a Debreceni Ítélőtábla által példaszerűen kiemelt ellentmondások sem kerültek feloldásra, hanem a szembesítések a vádlók újabb hazugságait bizonyította. Mindez persze nem tántorította el Ujszászi bírónőt attól, hogy a „sértettek és azok törvényes képviselőinek szavahihetőségét” megkérdőjelezhetetlennek minősítse! Nagyon naivnak kellene lenni ahhoz, hogy abban reménykedjen bárki, hogy egy megyén belüli bíróság, egy másik megyén belüli bíróság határozatával ellentétes határozatot hozzon.

A Jászberényi Városi Bíróságon 2009. október 27-én, Ujszászi bírónő első fokon 6. év letöltendő fegyházra ítélt. A védelem újabb 6. tanúja - 3. szülő és 3. gyerekkorú - és a „sértettek” állítását megcáfoló hangfelvételek, a bíró által figyelembe se lettek véve. A megismételt eljárás menete és bíró hozzáállása, minden tekintetben egy elmarasztaló ítélet érdekeit szolgálta. A másodfokú eljárás a JNSZ Megyei Bíróságon, 2010. május 28-án lett lefolytatva, ahol helyben hagyták az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletét azzal a változtatással, hogy a letöltendő évek számát 5. évre csökkentették, és a romló egészségi állapotomra való tekintettel a fegyházat börtönre mérsékelték. Nem mondhatja senki, hogy nincs emberség ezekben a gazemberekben! (sicc) A börtönbe-vonulásra az egészségi állapotomra való tekintettel - kérvényezésre, nem önszántukból – 6. hónap halasztást kaptam, ez 2010. október 28-ig szólt. Ezt követően, én többszöri bevonulási felszólítás ellenére sem jelentkeztem a büntetés letöltésének megkezdésére. A mai napon is szabadlábon vagyok és várom, hogy mikor jönnek értem a kommandósok!

Közben, a romló egészségi állapotomra való hivatkozással, egy a börtönbüntetés letöltésének végleges felfüggesztésére irányuló kérvényt - nem kegyelmi kérvényt, hiszen nekem nincs miért kegyelmet kérnem! - nyújtottam be a köztársasági elnökhöz. Az első fokon ítélkező bíró Ujszásziné ezt kegyelmi kérvényként terjesztette fel, sejtésem az, a bírónő tudta, hogy kegyelemhez – speciel egy ilyen természetű ügyben – arra semmi esélyem sem lehet. Politikai szempontból sem lehet kegyelmet adni egy jogerősen elítélt „gyermek molesztálónak, nem igaz? De igen, Schmitt Pál Navracsics Tibor ellenjegyzésével, áldásával a kegyelmi kérvényt elutasította. Mégse lenne emberség ezekben a gazemberekben??

Tisztelt Kende úr, az egészségi állapotom múlt év közepétől még jobban leromlott, az alapbetegség a veséket is károsította, múlt év novemberétől heti két alkalommal művese kezelésre, dialízisre kell járnom. Sajnos ez a kezelés egy életre szól. Az alapbetegség re-lapszusa miatt, újabb kemoterápiás kezelésen is át kellett esnem. Mindennek ellenére csoda, hogy még életben vagyok, hiszen a statisztikai túlélési időt már jóval túléltem. Talán a teremtőnek valami terve van velem, vagy az, hogy tovább szenvedjek, vagy az, hogy legyen időm a nevem tisztára mosására vagy a bosszúállásra. A bosszúállást természetesen törvényes eszközökkel képzelem el, habár erre Magyarországon valószínűleg semmi esélyem nincs! Sajnos mindkettőre segítségre lenne szükségem, amire egy „pedofilnak” bélyegzettnek semmi esélye. Ez a leghalálosabb bélyeg amit valakire rásüthetnek, persze nekem ez csak az igazságszolgáltatásban vált végzetessé. Az eljárás kezdetétől ebben a közösségben élek, Jászladányban szinte mindenki ismer és tud az ellenem felhozott vádakról mégsem lett kevesebb barátom. A mai napig járnak gyerekek hozzám, van amelyik 6-8 éve, a gyerekek és azok akik mellettem váltak felnőtté segítenek nekem a ház körül és intézik a bevásárlásokat. Gondolja, hogy a szülők engednék a gyerekeiket hozzám, ha hinnének az ellenem felhozott vádakban?

AZ e-mailhez csatolok néhány dokumentumot amikkel kapcsolatosan az Ön véleményét kérném. Nem tudom számíthatok-e arra, hogy legalább ezt megteszi. Bevallom kissé csalódtam Önben is hiszen valamikor – 2007. 08. 28-i e-mail – megígérte, hogy „Nem akarok meghátrálni, pláne nem cserben hagyni”, az utolsó nekem küldött e-mailt pedig ezzel zárta „Drukkolok magának, remélem, érvényre juttathatja az igazát”. Ehhez hasonló kívánságokból többet is kaptam, szerintem ezek nem érnek többet mint a „segíts magadon, akkor az isten is megsegít”. Bocsájtsa meg ha szemrehányóan hangzom, ilyen egyedül és kiszolgáltatottnak eddig csak itt Magyarországon, a szülőhazámban éreztem magamat.

Mint azt a csatolt iratokban látni fogja, a másodfokú bíróság egy legálisnak tűnő huszárvágással megfosztott a Compaq gyártmányú laptop számítógépemtől. Az elsőfokú bíróság határozatában az áll, hogy a laptopot a benne lévő merevlemez kivételével vissza kell szolgáltatni. Másodfokon az ügyész javaslatára ejtették a szerzői jogsértés vádját, de a laptopot a mai napig nem szolgáltatták vissza, úgy tűnik elkobozták! Több beadvány is írtam a laptop vonatkozásában, de a bíróságtól válasz nem kaptam.

Gondolom, hogy figyelemmel kíséri a bírósági büntetőügyeket, mit gondola mohácsi rajztanár ügyében hozott elsőfokú ítéletről? Nem furcsa, hogy Misi bácsit 15. szemérem elleni erőszakkal vádolták, és nem csak egy családhoz tartozó gyerekekről van szó, és első fokon mégis felmentették. Valószínű, hogy másodfokon ezt helyben hagyja.

Most búcsúzom, remélem válaszra méltat, az ügyem példaértékű lehetett volna!

Tisztelettel.....Holló Vilmos. Jászladány, 2011. április 29.